Minden, amit az ultrahangról tudni kell

Az ultrahang legfontosabb tulajdonságait gyűjtöttük össze egy helyen. Mi is pontosan? Hogyan működik? Milyen érdekességek köthetőek hozzá? A cikkben mindenre választ adunk.

Mi is az az ultrahang?

Ultrahangnak a 20kHz-nél nagyobb frekvenciájú hangot (másnéven a nagyfrekvenciás hanghullámot) nevezzük. Az emberi fül a 20kHz-nél alacsonyabb (~17kHz) magasságú hangot képes csak érzékelni.

Ezért az ultrahangot mi, emberek nem halljuk, viszont több állat is érzékeli. Külön érdekesség, hogy néhány állat maga is képes ultrahangot előállítani, amit tájékozódáshoz használnak fel.

20Hz a legmélyebb, és 20 000Hz (20kHz) a legmagasabb hang, amit még mi emberek képesek vagyunk hallani, de kevesen rendelkeznek ilyen érzékenységgel. Viszonylag sokan már nem hallják a 12kHz-nél magasabb hangokat sem.

Azokat a hangokat, amikét még nem hallunk, vagyis a 20Hz-nél alacsonyabb hangokat, infrahangnak nevezzük.

Ultrahang felhasználása mindennapjainkban- nem káros?

Sok helyen olvasni – főként fórumokon – hogy az emberek nem szeretnének ilyen eszközöket használni, mert hitük szerint az ultrahang káros a szervezetre. Erre az orvostudományban használatos ultrahang vizsgálatot hozhatjuk fel ellenpéldának, melyet a kismamák vizsgálatánál, vagy belső szervek problémáinak diagnosztizálására használnak.

Ha ártalmas lenne a szervezetre, nem lenne ultrahang vizsálat sem – ergo ez is alátámasztja, hogy nem károsítja az emberi szervezetet. Ez az ultrahang frekvencia ezerszerese (Mhz) az általunk használt ultrahangnak (kHz).

Az orvostudományon kívül az ultrahangot számos, egyéb területen is alkalmazzák. Felhasználják például a visszaverődésen alapuló mélység-, illetve távolságmérésre, repülőterek ködmentesítésére vagy éppen lakások levegőjének párásítására is.

A diagnosztikai módszerek alapja, hogy amint az ultrahang egyik közegből a másikba lép, úgy viselkedik, mint a többi hullám. Ez azt jelenti, hogy az elnyelődés miatt csökken az energiája, a terjedés iránya pedig megváltozik, azaz megtörik – esetleg visszaverődik. Ennek segítségével szilárd testekben megbúvó üregeket deríthetünk fel, távolságokat mérhetünk a tenger felszíne alatt, a méhben elhelyezkedő magzatról, a vesében vagy az epében keletkezett kőről készíthetünk képet.

Természetesen a vadgazdálkodásban és a mezőgazdaságban is használják, mégpedig állatok riasztására – mint humánus alternatívát.

Mi erre vagyunk specializálódva, hiszen az alapelvünk az volt, hogy eleve egy olyan eszközt dobjunk a piacra, ami nem tesz kárt az állatokban, ugyanakkor elriasztja őket – megoldást kínálva egy sokak által megoldhatatlannak tűnő problémára.

Hogyan működik?

A Doxmand vadriasztók 18-30Khz tartományban lévő hangokat bocsátanak ki.  A hangok véletlenszerű sorrendben generálódnak, így elkerülhető az, hogy az állatok megszokják, illetve kiismerjék a készüléket. A folyamatos változás mindig félelemérzetet kelt, így inkább elhagyják a védett területet.

Az ultrahangot a szilárd tárgyak – fatörzs, falak, stb. –  megtörik, terjedési útját jelentősen befolyásolják.

Állati rekordok, érdekességek az ultrahanggal kapcsolatban

• A legnagyobb frekvenciájú hangot egy dél-amerikai esőerdőben élő lombszöcske bocsátja ki.
  
• A némának hitt koboldmakiról nemrégiben kiderült, hogy nem egy csendes élőlény, hanem magas hangon visít.
  
• Az emlősök közül a denevérek, bálnák, delfinek kommunikálnak magas frekvenciás hangokkal
• Egy kínai béka (Amolops tormotus) az első ismert kétéltű, ami szintén ultrahanggal kommunikál, hogy a víz zubogásán át is meghallják fajtársaik hangját
• A denevérek a tájékozódásban használják az ultrahangot, annyira pontosan, hogy hiába repül több denevér egyszerre, sosem ütköznek össze

Olvasnál még érdekességeket? Akkor kattints vissza a tudástárunkba!